Tíz hexameter
Itt van az ősz és itt vagyok én is. Napsugarakban
fürdik az ég, vagy néha a várost ellepi lágyan
hűvös esőnek símogatása. Újra Leningrád
fényei égnek. Ím ráleltem újra e honra.
Szívem egykori álmodozását újra megélem.
Rég tovatűnt szép őszi napoknak gyöngydala hallik,
tisztán, fájón, csillagosan, mint szép szerelem, mint
elsö, utolsó, mint örök álom, mint örök élet.
Megköszönöm most néked a rég volt egykori vágyat,
őszi verőfény, s téged százszor is áldalak érte.
