Szeged

Tornyaidtól megsebezve
gyógyultnak hitt sejtjeimből
felbuzog az emlék...
Visszahívó régi arcod,
múlt csodáid keresem,
ismerősen koppan vissza
léptem hűtlen köveden.
                Sárkány – Április 4. útja –
                Béke – Hősök kapuja –
                Kárász utca – Széchenyi tér –
                Múzeum – arany Tisza –
                Liget – Odesszai körút –
                Vakegér – Vedres utca –
Szürkülő kép, régi álmok,
lelkét vesztett valóságok...
Diákévek, ég veled!
Hétköznapok sora nászom.
Ölelésül búcsúzásom
rád terítem, szép Szeged.

<<< Vissza a versekhez