Július

július
királynője voltam
tekinteted koronája
rajtam ragyogott
s elhittem
hogy szép vagyok
de búcsúnk csillaga gyúlt
s messze
a múltba gurult
minden
csókjaid palástja – éke
lehullott rólam
most
emléked menedéke
egyetlen köntösöm
de neked ezt is
ezerszer
köszönöm

<<< Vissza a versekhez