hétmérföldes nehéz csizmád
átgázolt a puha réten
bozótvágód éle nyesett
léket lelkem erdejében
csőre töltött puskád várta
fehér szárnyú madaramat
beledobált pillanatok
beszennyezték patakomat
faldöngető kossal törted
ékes-míves kertajtómat
csáklyás létrán ostromoltad
békés-nyugodt hajlékomat
fegyvertelen tisztán gyere
tenyereden hozz egy álmot
cserébe én neked adok
kertemből egy szép virágot