Búcsú Ciprustól

Még néhány perc
s előttünk itt az asztalon
az utolsó vacsora,
még pár óra
és felhajnallik csendesen
az utolsó éjszaka,
még pár sóhaj
és elrepít a nagy idő
fehér Boeing-madara,
s emlék lesz csak
napfény, tenger, élet, álom,
szép Aphrodité hona.

Emeld hát fel poharad
s érezd: az íze
véredig hatol,
emeld hát fel lelkedet
s érezd: ez a perc
szívedig hajol.

<<< Vissza a versekhez